A szürke felhők takarják el a hajnali fényeket, Zokog a táj, az eső a könnyei az égnek, Elmosódik a múlt, a régi festményeken, Nem gyógyítja semmi a megsebzett lényemet. Sír a szív, a felhők zokognak, A Halál könnye hull rá az arcomra, Hallom a cseppek szomorú dallamát, A fájdalom tükröződik a nedves üvegen át.