Látom, hogy rohadt el ez a szép világ, Nézem, hogy égeti porrá az ember, Látom, a mocskos politikusokat, Kiktől vörössé válik a tenger. Látom, a perverz álszent embereket, Csuhák alá bújt lelketlen férgek. Látom, hogy züllik drogokban a világ, A valóság elől menekül a szerbe, Látom, hogy miért kívánatos a halál, Hogy, hagyott a létezés minket cserben. És hallom, a sikolyokat, a szenvedést, a kínokat!